12/08/2026
Tatai vízimalmok 21+1+1. - Városunk területén már a középkorban is több vízimalom működött, a 18–19. század fordulóján pedig már kereken húsz malmot találunk itt. Ezek egytől egyig a tatai birtok földesurának, az Esterházy grófi családnak a tulajdonában voltak, amely az uradalmat 1727 és 1945 között birtokolta.
A malmokat többségében bérlők működtették. Közülük kiemelendő a Bürchner, Czechner, Czégényi, Dukavits, Frank, Hartl, Kietreiber, Lamperth, Muraközy, Tankó és Titteldorf családok neve, akik több generáción keresztül bérelték a tatai malmokat.
A malmok nagy száma nem véletlen. A város környezeti és természeti adottságai, az egykor gazdagvizű, langyos források egész évben kedveztek a vízenergia felhasználásának, hiszen a legtöbb patakkal ellentétben ezek a vizek nagyobb hidegben sem fagytak be. A település területén ezért számos, különféle típusú vízimalom létesült a korábbi évszázadok folyamán. A lisztőrlőmalmokon kívül működött itt kalló-, fűrész- és máztörőmalom, valamint vashámor is.
Az Esterházy család tatai uradalmának központjaként Tata városa jelentős gazdasági szerepet töltött be a térségben. Nemcsak a környékbeli falvak lakossága áramlott a településre terményeinek őrletésére, de komoly távolságra fekvő városok, így például Komárom, Esztergom, Győr és Székesfehérvár céhesei is felkeresték a város elismert kallómalmait.
Az Esterházy család a 19. század végétől folyamatosan adta el vízimalmait, legnagyobb részt akkori bérlőiknek. Az üzemek államosítására, a tisztes molnárok és iparosok kisemmizésére, a malmok többségének bezárására 1950 körül került sor. A városfejlődés következtében több épület is elbontásra került, de a mai napig 17 egykori malomépület áll még.
A tatai malmok virágzásának a rohamos technikai és gyáripari fejlődés, valamint a térség forrásvizeinek elapadása vetett véget. Az épületekbe lassan új élet költözött; raktárakat, lakásokat, szállás- és vendéglátóhelyeket, múzeumi létesítményeket alakítottak ki bennük, de mindezek ellenére is számos olyan malomépület akad még, mely máig keresi új funkcióját.
Szöveg: Stegmayer Máté
Kép forrása: https://hu.museum-digital.org/object/1061233
