06/08/2026
Még 40 fokos hőségben is lehetséges klíma nélkül is hűvösen tartani a házat!
Spoiler!
Az ECOBIONOM módszer szerint tervezett házban 20-24 fok klíma használata nélkül tartható még egy hetes 38-40 fokos kinti hőség esetén is.
Nem hiszed?
Leírom röviden hogyan lehetséges ez, akit pedig bővebben érdekel, az elolvashatja a témában született doktori disszertációmat is.
Sokan érzik magukat tehetetlennek a mostani hőségben, pedig a mi döntéseinken/használati szokásainkon múlik a legtöbb.
20 éves kutatási és tervezési tapasztalat eredményeként született meg az ECOBIONOM módszertan. Szisztematikusan kerestem, alkalmaztam és kombináltam meglévő megoldásokat, népi bölcsességet és új elgondolásokat. Több tucat ház tapasztalatai és folyamatos csiszolás eredményeképpen született meg a jelenlegi verzió. Célom az volt, hogy olyan otthonokat lehessen létrehozni, melyek kímélik a környezetet, komfortosak és egészségbarát lakóteret biztosítanak, télen olcsón kifűthetők, miközben nyáron is kellemes hűvösek maradnak. Röviden felsorolom a teljes koncepció elemeit, de a pillanatnyi hőségre tekintettel utóbbi szempontra hegyezem ki főleg a mondanivalómat.
ECOBIONOM módszertan:
1. teljes életciklusra tervezés
2. építésökológia
3. építésbiológia
4. autonóm ház
5. tájolás és környezetbe illesztés
6. optimális tömegformálás
7. ablakok okos használata
8. kiváló hőszigetelés
9. hőhídmentesség
10. a hőtárolás fontossága
11. szellőztetés
12. okos fűtési-hűtési lehetőségek
12+1. nem árt, ha meg is lehet valósítani
Fenti summázott pontok bővebb kifejtésére itt nincs lehetőség, de akit bármely érdekel, akkor elküldöm a disszertáció linkjét.
A nyári hőség szempontjából és a saját házam példáján gyorsan végig szaladok a pontokon, röviden ismertetve a megoldásokat és az eredményüket.
Az első 3 pontban megjelenő szempontok jellemzően nem rövid, hanem hosszú távon segítenek a környezetvédelemben, a klímaváltozás mérséklésében, a belső komfort kialakításában. Ezekről is hosszasan lehetne írni, de most inkább a hővédelemre koncentrálok.
A 4. “autonóm ház koncepció” (Ertsey Attila munkássságának nagyban köszönhetően) alkalmazása már közvetlenebbül kapcsolódik a témához.
Extrém időjárás esetén gyakran fordulnak elő hibák a közszolgáltatásokban (pl. ivóvíz, áram stb.), minél kevésbé függünk ezektől, annál nagyobb biztonságban és komfortban élhetünk. “Békeidőkben” erre legyinteni szokás, ha másra nem is, de arra jó a mostani krízishelyzet is, hogy kicsit elgondolkodjunk, hogy az oly alapnak vett víz, áram és levegő sem biztos, hogy mindig és könnyedén a rendelkezésünkre fog állni.
Saját házamban pl. nincs bevezetve gáz, többféle megújuló energiát használok, nem pocsékolom az ivóvizet öntözésre és wc öblítésre, a kertben termelek alap élelmiszereket stb…
az 5. tájolás és környezetbe illesztés.
Ez talán mind közül a legfontosabb és ez az, amin utólag elég nehéz vagy időigényes változtatni. A rossz égtájak felé néző házat csak egy ténylegesen kacsalábon forgó kastély tudja megoldani, máskülönben a telekválasztáskor és tervezéskor van csak kihatásunk rá. Én erre mindig nagyon ügyelek, röviden összefoglalva a legfontosabb az, hogy úgy helyezzük el a házat és rajta az ablakokat, hogy télen lehetőleg besüssön a nap, így fűtse a házat, míg nyáron maradjanak árnyékban az ablakok, hogy ne melegedjen túl a ház. Ezt az egyszerű alapigazságot alkalmazták a tornácos parasztházak is, ma is nagyon sokat tudunk ezzel tenni a megfelelő hőkomfortért. Ugyancsak fontos a megfelelő növényzet, a kert kialakítása, fák megőrzése/telepítése. Manapság is gyakran látom, hogy azzal kezdenek egy építkezést, hogy legyalulnak mindent, gondolván, hogy így egyszerűbb és utána majd szépen kiépíthető a gyepes-térköves udvar. Nekem mindig az jut eszembe, hogy mediterrán országokban járva többször láttam már kerti lépcsőt, ami kikerüli a meglévő fát, erkélylemezt, amiből kiharapták a fa ágának a helyet stb. Egyszóval értékelik, megbecsülik a sok évtizedes fákat, az árnyékot, az életet, mert tudják, hogy az nem pótolható, legfeljebb generációk alatt. Talán nálunk is elkezdik jobban megbecsülni most már a meglévő értékes növényzetet, ami árnyat ad, hűsít, levegőt tisztít, oxigént termel, széndioxidot köt meg stb. Erre még visszatérek majd a természetes hűtés tapasztalatainál.
6. optimális tömegformálás
7. ablakok okos használata
Ezek részben kapcsolódnak az előző pontokhoz, de figyelembe veszek az ideális épület alaprajzi és tömegformálását, az ablakokhoz társítható szerkezeteket, árnyákolást stb.
9. hőhídmentesség
E kapcsán első sorban a tervezőknek és kivitelezőknek van tennivalója, jelen témához nem kapcsolódik olyan szorosan, így itt most nem térek ki rá.
10. hőtárolás fontossága
Erről viszont mindenképp érdemes beszélni a nyári túlmelegedés kapcsán, ugyanis ennek köszönhető például a régi vastag kő/tégla falú várak és templomok, sok vályogház és vastag, nehéz falazatú épület kellemes hűvössége. Közkeletű tévedés pl. a vályogházak jó hőszigetelő képessége, amiben igazából nem annyira teljesítenek jó, viszont a nagy vastagság és tömeg képes hosszan késleltetni a meleg bejutását, ezért bizonyos határokon belül nyáron elég jól tudnak működni. Ezen a határon viszont már túl vagyunk, ilyen kitartó és rekkenő hőségben pár nap alatt a vályogfalak is át melegszenek és egy megérkező enyhülés után is napokig ontják még magukból a meleget. Mi akkor a jó megoldás? Igazából a jó hőszigetelés és a nagy hőtároló tömeg kombinációja a leghatásosabb állandó tartózkodásra szolgáló épületeknél, télen és nyáron is. Ugyanakkor ennek is vannak határai, amennyiben a napi középhőmérséklet túl magasra emelkedik, akkor a hőszigetelés is csak késleltetni tudja a felmelegedést, de függően a benapozástól és a belső hőterheléstől (főzés, gépek használata, emberek stb), előbb utóbb bent is meleg lesz, itt jön be az okos szellőztetés, vagyis a 11. pont szerepe.
11. szellőztetés
E nélkül se friss levegő nem lesz bent, se hűvös nem tartható kánikulában. Vannak okos gépészeti megoldások (pl. hővisszanyerős szellőztetés stb), de én első sorban az egyszerűbb/természetes megoldásokra koncentrálok most. Ennek apropóján született Diana Ürge-Vorsatz múltkori postja is, amihez kapcsolódva én is megosztottam tapasztalataimat. Nyáron arra kell csak ügyelni, hogy lehetőleg akkor nyissunk csak ablakot, amikor már nincs melegebb kint, mint bent, és csukjuk be, amikor már nem lehet hűteni a friss levegővel. Ez általában azt jelenti, hogy naplemente után (x órával) érdemes csak szellőztetni és reggel pedig bezárni. A szellőzés annál hatékonyabb, minél nagyobb felületen történik, minél több homlokzatot vagy szintet érint (kereszthuzat). Természetesen ennek is vannak korlátai, nem mindenhol van lehetőségünk a külső levegő hőmérsékletének befolyásolására, de rövid vagy hosszú távon az sem lehetetlen, erre is még vissza fogok térni.
Amikor az éjszakai szellőztetés sem elég, akkor még mindig van egy lehetőség földszintes házak esetén, amit manapság új építésű házak építésénél kevesen használnak tudatosan, pedig régen minden ház így épült. Hogy is? Úgy, hogy nem vágták el hőszigeteléssel a talajtól. Ez a trükk lényege, amennyiben nem készül padló alatti hőszigetelés, hanem az alap mellett vezetünk le hőszigetelést, akkor az épület alatti sok-sok tonna föld az épület hőtároló kapacitását növeli olyan nagy mértékben, hogy nyáron ennek segítségével extrém hőségben is kellemes hőkomfortot tudunk tartani. Medgyasszay Péter munkásságából tanultam meg ezt anno és azóta is minden ház tervezése során használom. A számítások és tapasztalatok szerint ennek köszönhetően télen is lassabban hűl ki a ház, de az igazán zseniális hatása nyáron van, amikor makacs kánikula idején tudja hűvösen tartani a házat a talaj. Lényegében ugyanaz a hatás tapasztalható a pincékben/barlangokban is, ezt okosan kihasználva mesterséges hűtés nélkül is hűvös maradhat a ház.
12. okos fűtési-hűtési lehetőségek
Fenti megoldások alkalmazásával a 12. pontbeli lehetőségeket nem vagy csak nagyon csekély mértékben kell használni. Itt lehetne kitérni a megújuló energiás megoldásokra, levegő előfűtés/előhűtés talajkollektorral, kútvizes felülethűtés stb. témékra, de ezt majd talán egy következő postban.
12 +1. Megvalósíthatóság
Az összes közül talán ez a legfontosabb, mert semmit sem érnek a szép elméletek és technológiák, ha nem lehet engedélyeztetni, nem megfizethető, nem értenek hozzá a kivitelezők stb. Ennek keretein belül nagyon fontos megvizsgálni, hogy egy adott projekten belül mi az ami reálisan kitűzhető célként, mi az, ami gazdaságos, egyáltalán műszakilag lehetséges. Itt kell ugyanakkor az embereknek is magukba szállni és nem kifogásokat keresni és a legkönnyebb utat, hanem, akár áldozatok árán is, nehézségek ellenére is olyan megoldásokat választani, olyan életvitelt folytatni, amely egy élhető, igazán fenntartható jővő felé vezet. Sokszor ezek a megoldások rövid távon drágábbak, komplikáltabbak, de szinte kivétel nélkül megtérülnek hosszú távon, anyagilag is, környezeti szempontból pedig többszörösen.
Aki idáig elolvasta (vagy sikeresen ideugrott : )))) , annal megosztom a saját házam nyári működésének tapasztalatait és tanulságait.
Először is, a mostani (2026. aug.) kánikula előtt pár nappal (lehetett ugyebár előre tudni, hogy jön) tudatosan elkezdtem a komfortosnál kicsit jobban lehűteni esténként a házat. Hagytam kicsit jobban lehűlni, még ha zoknit kellett is venni lent, vagy felhúzni egy mackót, tudatosan előre “betároltam” a hideget. Így mire az első 38-40 fokos csúcsok eljöttek, nekem reggelente 20 fok körül volt lent a földszinten, míg a tetőtérben kb. 22. Estére lent általában 23, fent 24 fok körül alakult. A sokadik napon is az éjszakai szellőztetés végére hajnalban lent 20-22 fokra sikerült hűlni, fent pedig 21-23-ra. Egész napos melegedés után se ment jellemzően 24 fok fölé lent és 25 fok fölé fent. Ez egyfelől a kiváló (extrém vastag) hőszigetelésnek és a hőtárolásnak köszönhető, no meg persze annak, hogy megfelelő árnyékolással gondoskodok a nap nyári túlmelegítő hatása ellen. Ugyanakkor családi házban a szellőztetés hatékonyságát is tudom fokozni. Amikor a meteorológiai állomásokon naplemente után még 30 fok körüli hőmérsékletek vannak, akkor nálam a dzsungel szerű kertben már általában 27-28 fok van csak. Pár tíz liter permetszerű vízzel (természetesen nem vezetékes, hanem gyűjtött eső (és kútvízzel)) körbelocsolva a házat körülvevő fák és bokrok leveleit, le tudom hűteni kb 24 fokra a levegőt. Ez az 5-6 fok különbség elsőre nem tűnik soknak, de igazából azt jelenti, hogy nem csak éjféltől 6-ig, hanem 21 és reggeli 7 óra közt tudok friss hideg levegőt beengedni. Majdnem kétszer annyi ideig és pár fokkal hűvösebb levegővel tudok szellőztetni, ennek is köszönhető, hogy a kánikulában ma reggel zokniban és mackóban ültem le délelőtt bent dolgozni, mikor kint már bőven 30 fok felett volt. Odabent kellemes 23 fok volt, amikor kint árnyékban 40, napon meg 50-60 fok. Még egy érdekes tapasztalat a talaj hűtő hatásáról. Amikor a szellőztetés nem segít eleget vagy nincs rá lehetőségem, akkor is nagyon jól teszi a dolgát a fizika. A júniusi kánikulában volt lehetőségem ezt is tesztelni, ugyanis nem tartózkodtunk otthon, így jól megfigyelhettük, hogyan alakul a hőmérséklet éjszakai szellőztetések nélkül. Amikor napokig 30 fok körüli középhőmérséklet van kint, akkor jó árnyékolás és szigetelés mellett is emelkedni kellene a hőmérsékletnek. A fenti trükk miatt viszont azt tapasztaltuk, hogy 24 fok fölé nem ment a földszinti hőmérséklet, sőt, a kánikula enyhülésével még 23,5 fokra is vissza tudott hűlni. Sokat tudnék még írni, de már így is nagyon hosszú lett :)
Remélem, hogy tudtam pár hasznos tippet és érdekességet megosztani veletek.
Akit ennél is nagyobb mélységben érdekel, annak ajánlom figyelmébe a témában írt doktori dolgozatomat vagy írjon/kérdezzen nyugodtan.
https://dea.lib.unideb.hu/items/fcdd2ef4-33bc-4400-8c86-597450e4e591
Tudom persze azt is, hogy a fent leírtak nem mindenki számára jelentenek járható utat, de szerettem volna érzékeltetni, hogy tudatos döntésekkel még ilyen extrém időben is lehetséges hűvösen tartani egy házat. A javasolt megodlások egy része meglévő házak esetében is jól használható. Legfontosabb a szemlélet elsajátítása. Fel kell ismerjük, hogy nagyon sok lehetőség közül választhatunk és rajtunk áll, hogy merre indulunk, apró lépéseknek, kis maceráknak tűnik olykor, de ha szokássá válnak és tömegessé az ilyen megoldások, azokkal tehetünk a legtöbbet a saját jóllétünk, a természet károsítása és a klímaválság ellen is.
A Te kezedben a választás lehetősége!
