13/09/2026
Elkészült a legújabb magkeverékünk, juhúúú! 🥳 Egy régi álom vált valóra az Aszályállókkal, és borzasztó izgatott vagyok, hogy végre évek tapasztalatai és megfigyelései után elkészülhetett... ♥️
Évek óta figyeljük, hogyan változnak a nyaraink, mely virágok bírják akkor is, amikor hetekig (hónapokig) alig esik, és melyek azok, amelyek látszólag csak vállat vonnak a hőségre.
Meggyőződésem, hogy a természetnek gyakran már van megoldása az emberi problémáinkra, csak nyitott szemmel kell járni. 🌱
Így született meg az Aszályállók ♥️
Egy kizárólag őshonos fajokból álló magkeverék, amelybe olyan vadvirágokat válogattunk, amelyek természetes élőhelyükön is megbirkóznak a száraz, meleg körülményekkel. Kék iringó, kék szamárkenyér, tejoltó galaj, ligeti zsálya, festő pipitér, közönséges gyújtoványfű, szurokfű, orvosi atracél, vastövű imola, közönséges cickafark és még jó néhány elképesztően szívós hazai faj. 💚
Fontos tudni, hogy attól, hogy egy növény szárazságtűrő, nem jelenti azt, hogy a magját elvetve soha többé nem kell vizet látnia. 🙈 A csírázáshoz nekik is szükségük van nedvességre, ezért a kezdeti időszakban locsolni kell, ha nem érkezik elegendő csapadék. Első nyáron is érdemes még segíteni nekik, hogy megerősödjenek.
A második évtől kezdődik az igazi csoda, de higgyétek el, megéri várni!
Az Aszályállók két kétéves faj kivételével évelőkből áll. És az évelők bizony türelemre tanítanak minket... Többségük első évben csak leveleket növeszt, építkeznek a föld alatt, erősödnek, miközben a hozzám hasonló türelmetlen kertészek már nagyon szeretnének virágot látni. 😄
Persze vannak csodaévelők is: a ligeti zsálya, a festő pipitér, a fehér mécsvirág vagy a hólyagos habszegfű már első nyáron is megmutatja virágait. A többiek viszont, mint a kék szamárkenyér, a kék iringó, a margaréta, az évelő len vagy a vastövű imola jellemzően a második nyaruktól kezdődően borulnak virágba. De cserébe nem kell minden évben újravetni őket 🥳
Számomra mindig van valami csoda abban, ha évelőket magról nevelünk. Elvetjük őket, várunk, figyelünk, lelassulunk velük... Aztán egyszercsak elkezdenek virágozni, amikor már rég elfelejtettük, hogy mit vetettünk oda 😅
A fajok kiválasztásánál az is fontos volt, hogy ne csak „túléljenek”, hanem díszkertekben is gyönyörűek legyenek. És persze közben terített asztalt kínáljanak a beporzóknak. ♥️
Az Aszályállókat tavasszal és ősszel is lehet vetni, de ha tehetitek, én az őszi vetést választanám. Olyankor több természetes csapadékot kapnak és megkapják a számukra szükséges hideghatást. Tulajdonképpen az őszi vetéssel a természetes életútjukat utánozzuk.
Fontos, hogy a vetéshez előkészített talaj kell és a meglévő növényzetet el kell távolítani, a magokat viszont nem kell elásni. A talaj felszínére vetjük őket, vetés után átsétálunk rajtuk, hogy jól érintkezzenek a földdel, majd meglocsoljuk. Utána pedig várunk 😊
Nagyon régóta szerettem volna elkészíteni ezt a keveréket... Nem azért, mert azt gondolom, hogy egy tasak virágmag megoldja a változó klíma problémáit. Hanem azért, mert szeretném megmutatni, hogy milyen elképesztően jól alkalmazkodó, gyönyörű növények élnek körülöttünk, amiket ideje lenne a kertjeinkbe is többször beengedni.
Nálatok melyik virág bizonyult eddig a legnagyobb túlélőnek a nyári szárazságban?
És mit szóltok az Aszályállókhoz? ❤️ Remélem ti is annyira izgatottak vagytok miatta, mint én 🥳