Pagony Táj- és Kertépítész Iroda

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Pagony Táj- és Kertépítész Iroda

„A táj, a kert szerelmesei vagyunk. A tájépítészet, a kertépítészet a hivatásunk.”

03/09/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#16 – Szani Zsolt
gyümölcsész, gyümölcsfa kutató

Mi az oka annak, ha egy megrendelő nem akar
gyümölcsfát a kertjébe?
Egy átlagos méretű családi kerttel napi egy órát, vagy hétvégente egy napot kellene foglalkozni. Sok ember ezt nem tudja megengedni magának, mert nincs rá ideje. A gyümölcsfáknak gondját kell viselni: metszeni kell, a növényvédelmét meg kell oldani, a gyümölcsöt le kell szedni. Rengetegen már ez utóbbit sem tudják megoldani.

A mai felgyorsult világot nem a gyümölcsfáknak találták ki?
Mi, modern emberek már elfelejtettük megélni az élet nagyon egyszerű, alap örömeit. Az élményt, hogy van kezem-lábam, felmászok a fára, beleharapok a saját fámon megtermett, szájérett gyümölcsbe. Elveszítettük azt a képességünket, hogy az élet nyilvánvaló, természetadta dolgainak az örömét megéljük.

Fotókat készítette: Csoszó Gabriella

28/08/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#15 – Szani Zsolt
gyümölcsész, gyömülcsfa kutató
Ma mi a kert szerepe?
A kert nagyon sok funkcióját elvesztette, ma alapvetően tulajdon – a lényege tehát változott. Az a család, aki a saját örömére ültet egy kis fűszernövény-kertet, néhány gyümölcsfát, ma már tudja: nem ezzel fogják élelmezni magukat. Ők egy ideált keresnek, ami a kert legősibb funkciója. Amióta az ember elvesztette az első kertet, azóta próbál visszatalálni oda, vagy megteremteni maga körül ennek az ideáját.
Hol lépi át az ember a határt a teremtés és a természet kihasználása között?
Ma a nagyüzemi rendszerek egyik fő törekvése, hogy a környezettől, természettől teljesen függetlenek legyenek. Növényeket termesztünk a természetes fény, talaj kizárásával. Amíg a gazdálkodó közösségek a természettel együttműködtek, a saját életterüket látták a környezetben és a természetben. Azok, akik így nőttek fel gyerekkoruktól kezdve, életük minden percében figyeltek arra, hogy hol vannak a határok ember és természet között. Hol, mi az, ami még a következő nemzedékeknek is megélhetést biztosít. Nem féltek a természettől.

26/08/2026

A szerencsi várkertet és a vár belső udvarát 2004-ben és 2010-ben két projekt keretében volt lehetőségünk megtervezni.

A kertépítészeti tervezés során vizsgáltuk a Vár történeti alakulását és figyelembe vettük a régi kert alapszerkezetét. Ebbe a rendbe illlesztettük be a mai kert iránt támasztott igényeket, funkciókat. A növényalkalmazás során honos, illetve a területre jellemző régi növényalkalmazás karakteres fajait terveztük be.

A belső udvar esetében célunk volt a vár udvarához illő, hangulatos terek létrehozása, amely kiszolgálja mind a múzeumba látogatókat, mind a szálló, mind pedig az étterem vendégeit.

20/08/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#14 – Szani Zsolt
gyümölcsész, gyömülcsfa kutató

„Amióta az ember elvesztette a kertet, azóta próbál visszatalálni oda”

Milyen helye van ma az életünkben a gyümölcskultúrának?
Más a funkciója, mint jó száz évvel ezelőtt, amikor a gyümölcs az élelmezésbiztonság alapja volt a családokban, főleg télen: aszalványt, lekvárt, téli gyümölcsöket, téli almát, téli körtét tároltak akkora mennyiségben, hogy az egész családnak elég legyen. Mára megváltozott a gyümölcs funkciója az életünkben, inkább divatcikk lett.

A gyümölcsfák ültetésénél a táj milyen szerepet kap? Érvényesülnek vizuális szempontok is a tudományos mellett?
A 20. század fejlesztette tökélyre azt az elméletet, hogy le kell győznünk a természetet – ma már a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, hogy ez nem működik. Saját magunkat tesszük tönkre így. Az árutermelő gyümölcstermesztésben az esztétikai szempontoknak nincs helyük, viszont vannak olyan természeti törvények, amiket nem lehet felülírni. Például a sorokat, amennyire csak lehet, észak-déli irányba kell tájolni, hogy minél nagyobb besugárzást, napsütést kapjon az ültetvény. Amíg a hagyományos gazdálkodásnak alapvető vonása volt, hogy nem próbálta meg magát a természettől függetleníteni, hanem a tájjal együttműködött, és ahhoz alkalmazkodott, addig jelen volt a kultúrtáj. Az ember saját képére formálta a természetet egy hosszú távon fenntartható rendszer részeként, ami az anyagi haszonvétel mellett sok mást is biztosított.

19/08/2026

Ma utazzatok velünk Szabadkígyósra, ahol a kastély és parkja a NÖF Kastély és Vár programjának keretében újulhatott meg.

A projekt keretén belül a szabadkígyósi Wenckheim kastély történeti parkjának rekonstrukciója, illetve a kastélyépület felújítása valósult meg. A kiviteli tervek elkészítését egy kezelési terv előzte meg, mely a kastélypark koros faállományát vizsgálta, az idős példányok megóvására vonatkozó javaslatokat megfogalmazva.A kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület. A kivitelezés és rekonstrukció a pályázat keretei miatt csak a kastélyhoz közvetlenül kapcsolódó, mintegy 76.736 m2 területű kertrészre terjedt ki .Ez a terület mindig is a kastélypark legreprezentatívabb és legjellegzetesebb része volt, itt található meg többek közt a pleasureground területe.

A terv célja a kerttörténeti kutatások alapján, illetve a meglévő növényállomány ismeretében a park egykori karakterét és hangulatát visszaidézni. A kutatással a XIX. század végi állapotról kerültek elő jelentős források: fotók, térképek, leírások, amely időszakban a kastély elnyerte a mai formáját. A kutatás során előkerültek Ybl Miklós épületre és környezetére vonatkozó tervei is. A kertépítészeti felújítás során helyreállításra került a pleasureground területén található szökőkút.

A kastélyépület környezetében felújításra kerültek a gyalogos utak, burkolatok, a történeti fák, koros cserjék kezelése. A park területe virágzó növényfelületekkel gazdagodott, évelő növények, félcserjék, rózsák, virágos gyepfelületek kerültek kiültetésre. Turisztikai célú fejlesztések is megvalósultak, a szökőkút felújításán kívül egy játszótér került kialakításra, a parkban található tótól északra. A játszótér a Wenckheim család múltját megidéző tematikán alapul, az erdős területen egy hangulatos kertrész jött létre. A játszótér fő attrakciója egy repülőgép játszóeszköz, mely a család egykori gépét idézi meg, annak hiteles másolata. A játszótéren további attrakció az egykori babaház megidézése, mely egy játszóház formájában került újjáépítésre.A kertrégészeti kutatás során feltárt eredeti babaház romjait visszatemették, állagmegóvás céljából. A tó környezetében helyreállításra kerül továbbá a tavat átszelő híd, illetve a tóparton álló kacsaház építménye is.

Helyszín: 5712 Szabadkígyós, Áchim András u. 23.
Terület: 76,736 m2
Tervezés éve: 2017
Megvalósulás éve:2020
Megbízó: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Vezető tervező: Herczeg Ágnes
Munkatársak: Annus Dóra, Benkő Anna, Kovács Attila, Révai Virág, Szpiszár Vivien, Taslavan Róbert
Társtervező: Csépe Bálint e.v. (statika), Rudó Endre/ Rudó Stúdió (vízgépészet)
Kivitelező: Modinvest Kft.

17/08/2026

A Nagy-Szakáts, mai nevén Szent András kastély európa közepén mégis a világ végén a tolna megyei Bölcskén található. Az egykori tájképi kastélykert tervezésével a tulajdonos hölgy keresett meg minket, előszőr 2013-ban. A kastély és kertje romos állapotba került hozzá és apránként, lépésről-lépésére, pályázatról-pályázatra haladt a felújítás. A hely ma művészeti programoknak, rendezvényeknek ad otthont. Ha erre jártok semmiképpen se hagyjátok ki. A kastély szálláshellyel és étkezési lehetőséggel is várja az ide látogatókat. Az év során pedig számtalan programot kínál a kastély.

A kertben a kastély mögött elterülő 1, 6 hektáros területen a régi angolparkból megmaradt parkerdő nyújt sétára, pihenésre, elmélyedésre alkalmas területet a közvetlenül mellette lévő két tóval együtt. A kertben megtalálható a termelői funkció is. A belső kertben korszerű kertészeti és gyümölcsészeti ökológiai gazdálkodást bemutató kert lett kialakítva, ahol a tolnai tájra jellemző szőlő- gyümölcs- és zöldségfajták kerülnek bemutatásra. A terület északnyugati oldalát 101 db újonnan ültetett gyümölcsfa határolja, a kastély délnyugati oldalán pedig fűszernövények és zöldségfélék várják, hogy a vendégek asztalára kerüljenek. A 19. századi műemlék védelem alatt álló kastély felújításával és az új vendégházak megépítésével jött létre a feltöltődni, kikapcsolódni vágyók számára a Szent András kastély és birtok.

Fotókat készítette: Darabos György

14/08/2026

A Balaton környékéről kicsit visszatérünk a fővárosba és ezúttal Budapestről hoztunk egy családi ház kertet, melyet a 2000-es évek elején terveztünk.

13/08/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#13 – Vásárhelyi Judit és Ertsey Attila
egy bölcsész és egy építész

Hogy látja a helyi közösségek, az önszerveződés és a táj, az ökológia kapcsolatát ma? Milyen ívet járt be a rendszerváltozás óta?
VJ: Ha egy helyi, vagyis a maga környezetében élő közösségről gondolkodunk, akár egy tanyai, többé-kevésbé önfenntartó nagyobb családra is gondolhatunk. Kitágítva, egy kistájban, közös mikroklímában, a járóföldön belül élők/gazdálkodók képzeteit meg kell feleltetni a kézenfekvő közigazgatási egységeknek (település, járás). A közösség lehet egyazon jogszabályok és rendelkezések alapján élő, vagy olyan csoport is, akik legalább látásból ismerik egymást. Az előző esetben leggyakrabban szabályozás, vagy fejlesztések formájában gondolkodnak a helyről. Másfajta (jogi, anyagi, teremtésvédelmi) gondoskodásra van szükség, amikor a táj védendő lényei kiúsznak, kirepülnek, elfutnak a közigazgatási egységből, és élőhelyi “buborékban” kell gondoskodni ezekről bizonyos táji fogalmak szerint (faluvég, völgy, medence, folyómente). A tájban élő közösség fogalmai ősibbek és közvetlenebbek, máig kölcsönhatásban léteznek: a közösség a természettől kapta a megélhetését, egészségét, önazonosságát, hiedelmeit és esztétikai indítását. A közösség hajdan saját szokásai és törvényei alapján gyakorolta az erdő, a víz, a legelő védelmét (rendtartó székely falu, közbirtokosság), mely viselkedésnek még ma is sejlenek nyomai (pld. a Káli-medence vízközbirtokosságának a felmerülése).

A rendszerváltoztatás utáni eufória igencsak kedvezett a spontán szerveződő kistájak önfenntartó, fejlesztő és védelmi késztetéseinek (pld. Homokhátság, Cserhát). Ennek sajnos az 1996. évi területfejlesztési törvény tett be, visszavezetve a tanácsi idők régi, statisztikai-tervezési körzetesítését a megyei területfejlesztési tanácsok és források működési rendjébe. Így vágódott ketté a Homokhátság, és így kellett volna a kb. 8 ezer hektáros, 2100 lakosú Dörögdi-medencének az akkori polgármesteri egyetértés idején három különféle körzetben lobbizniuk forrásokért. De visszavetette az őszinte szándékokat az is, hogy a régi vízügy nem jól fogadta az EU víz-keretirányelv bevezetését, a legkisebb falvak csatornázását sürgette, stb.

12/08/2026

Egy családiház kert a 2000-es évek elejéről.

Cím

Erzsébet Híd
Budapest
1056

Weboldal

http://www.pagonyiroda.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pagony Táj- és Kertépítész Iroda új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.