Pagony Táj- és Kertépítész Iroda

17/06/2026

Folytatjuk a strandok bemutatását a velencei-tavi strandok arculati elemeivel.

A grafikai terveket készítette: Horváth Nóra

A Velencei-tavi strandok arculatának kialakításakor egyik fő szempontunk volt, hogy illeszkedjen a balatoni és tiszai strandok vizuálisarculatához. A központi motívum kiválasztásakor a Velencei-tó ökoszisztémáját szerettük volna bemutatni, akárcsak a tiszai strandok esetében. A vízi madár, mint szimbólum jól működik a már korábban, a többi strand koncepciónál kialakított formanyelvvel. A betűtípus és piktogramok hasonló elképzelés mentén alakultak, mint a többi strandnál. Itt is fontos volt a vízi élet megragadása, mint a csónakhoz kötődő hajókötél, a horgászat és vitorlázás szimbólumai és a strandolás életérzésének vizuális leképezései.

A Velencei- tavi strandok berendezései és bútorai, a tóhoz és annak történeti fürdőhelyi mivoltához kapcsolódó, polgári hangulatú, de mai kialakítású formában kerültek megtervezésre.

🇭🇺

15/06/2026

Folytatjuk a strandok bemutatását a tisza-tavi strandok arculati elemeivel.

A grafikai terveket készítette: Horváth Nóra

Az egyes strandok megújítása, korszerűsítése során szem előtt kellett tartani a turisztikai térség egységes célkitűzéseit, az aktívöko márka megőrzését, amelyek csak összefüggő fejlesztésekkel valósulhatnak meg. A tisza-tavi strandok olyan üdülési célterületek, amelyeknél a tiszai karakter megőrzése, fenntartása elengedhetetlen feladat, emellett a mai kor igényeit kiszolgáló infrastruktúra, strandberendezések és a vizsgálatban feltárt széles használói réteg számára változatos funkció biztosítása is szükséges volt.

A strandok arculatát karakteresen meghatározza a növény-, és anyaghasználat. A Tisza-tavi strandok életében nagyon fontos szerepet kell játszania a természetközi jelleg megtartásának, a növényállomány folyamatos megújításának és fenntartásának, hogy a Tisza-tavi strandolás igazi természet-élmény lehessen. A térség máig őrzi tradícióit, amelyek meghatározóivá is váltak, ezért a hagyományos tájhasználat (pl. halászat) emlékei a berendezési tárgyakon is megjelennek: például halászháló, kötelek, vagy éppen nádtető formájában. A szerkezetek így illeszkednek a tájba, de játékosságukkal, színesere festésükkel mégsem akarnak régi hagyományos építményeknek tűnni, világosan jelzik, hogy ők a strandolók mai igényeit kiszolgáló elemei. A logó tükrözi a Tisza-tó és környezetének biológiai sokszínűségét. A strandolók magukkal hoznak különböző szín és formavilágot, ezért fontos az, hogy a strand egységes arculata elkülönüljön a folyton változó színektől és formáktól komfortérzetet nyújtva a látogatónak.

🇭🇺

12/06/2026

Folytatjuk a strandok bemutatását a dunai strandok arculati elemeivel. Maga a dunai strandok arculata eltér a balatonitól, mintahogy a fürdőzési kultúra is. Egy folyamhoz kötött strandolás, amely kiegészül a vízisportokkal, hajózással. A partok kialakítása is homokos és kavicsos, annak megfelelően hogy a Duna melyik oldalán helyezkedik el, így a strandolás is ennek megfelelően alakult ki, labdasportok és/vagy botokkal és uszadékfákkal való játékélményhez kötödnek. Ezeket a hangulatokat, történetiséget szerettük volna megidézni a Dunai strandok bútorainak kapcsán is. Az evezőlapát, a vízi sportok világa visszaköszön a dunai strandok formaképzésében. A koncepció főbb elemei: a vízi élet tárgyai és szimbólumai, a Dunakanyar, mint természeti környezet és a strandkultúra, mint élmény.

A grafikai terveket készítette: Horváth Nóra

A koncepció abból az életérzésből merített inspirációt, amit a huszadik század első évtizedeiben virágzó dunai fürdőkultúra jelenthetett az akkori emberek számára: felszabadultság, öröm, könnyedség, fesztelenség, játékosság egy különleges természeti környezetben. Az arculat színhasználatában, grafikai és infógrafikai elemeiben, valamint tipográfiájában visszautal a századelőre jellemző formanyelvre.

Az elsődleges embléma kerek formája a mentőöv, a grafika a Dunakanyar és a folyó formai leképezése. A színhasználatban a kék-fehér csíkos minta, előhívja azokat a belső képeket, amiket a vízi élethez kötünk és ezzel elősegíti a márka vizuális bevésődését.

A tipográfiában használt betűtípusok a hajózás szimbolikájához kötődnek, mint például a használt betűtípus írott változata úgy fonódik az alapbetűhöz, mint ahogy a kanyargó hajókötél rögzíti a hajót kikötéskor a bójához.
Az infógrafikai elemek azokkal a szimbólumokkal játszanak, amiket a strandoláshoz, mint élményhez kapcsolunk, belecsempészve egy csipetnyi retró humort, mint a strand bisztró helyét jelölő felnyitott halkonzerves doboz esetében. A zászlók és az az embléma alváltozatai esetében lehetőségük van a településeknek az arculati stílusjegyek megtartásával egyedi megjelenésre. A tervezés során ezekre az esetekre is adtunk javaslatokat.

Fotók: Darabos György

🇭🇺

10/06/2026

Itt a nyár, vele együtt a strandszezon és a vízparti hosszú hétvégék ideje. Az elkövetkezendő néhány posztunkban a 2019-2020 közt megvalósult strand arculati kézikönyveket és az abban található elemeket szeretnénk Nektek bemutatni. A strandfelújítások és az arculati kézikönyvek a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készültek el, fogadjátok elsőként a balatoni strandok bútorait, megújított arculatát. A balatoni strandoknál a célunk az volt hogy a vízparti sokféleséget letisztítsuk, egy egységes, önálló turisztikai desztinációba tartozó arculatot megfogalmazzunk, mely a fókuszt nem viszi el a vízpartól és a tájról, ugyanakkor megidézi a régmúlt balatoni fürdővilágát is.

A grafikai terveket készítette: Horváth Nóra

A koncepció abból a kérdésből indult ki, hogy miként lehet összesűrített vizuális jelként megragadni a Balatoni strandolás élményét?

A koncepció kialakításakor azt a közösségi élményt kívántuk vizuális formanyelvre lefordítani, ami a Balatonról közösségi tudásként él az emberekben: a vitorlások a tó vizén, a tavat körülölelő hegyek látványa, a stég. A logó egyfajta stilizált balatoni látkép, rajta vannak azok az attribútumok, amiket a Balatonhoz kötünk. A koncepció azt a semmivel sem összehasonlítható látványt szeretné megragadni, ami egyedileg a Balatonhoz köthető, amikor valaki megérkezik egy balatoni strandra. Ez a központi gondolat megy végig a teljes arculaton.

Az arculat formanyelve: színhasználat, grafikai és infografikai elemek, valamint a tipográfia ezt az érzést fogalmazza meg. Az elsődleges embléma kerek formája a mentőöv, a grafika a balatoni képeslap formai leképezése. A színhasználatban a kék előhívja azokat a belső képeket, amiket a vízhez, a korall szín pedig amelyeket a balatoni napfényhez/naplementéhez kötünk és ezzel elősegíti a Balatoni strandok márka vizuális bevésődését. A tipográfiában használt stencil hatású Iconic betűtípus visszautal a balatoni fürdőkultúra kialakulásának idejére, a XX. század elejére, amikor gyakran használt technika volt feliratok elkészítéséhez a stencil, többek között halászok és hajósok is használták. Az infografikai elemek a betűtípus formajegyeihez igazodnak, ezzel is az egységes vizuális megjelenést erősítik.

Fotók: Darabos György

🇭🇺

01/06/2026

Beszélgetések kertről és tájról

#4 – Kieselbach Tamás - „Az ember és a privát tere az, ami nekem a kertet jelenti.”
műkereskedő,, művészettörténész és műgyűjtő

A táj értékét miért nehezebb értékelni mint a művészetet?
„Mert nem tanították meg rá az embert, hogy tisztelje. Nem volt róla szó, nincsenek referencia munkák, nincs ilyen szeminárium az egyetemen. Az én életemben sem volt benne, nem kaptam meg a kert szeretetének tradícióját. Ez a tradíció gazosodott el leghamarabb a szocializmusban, szétestek az otthonok, a kert köz lett. A táj, a kert, mint fogalom akkor nagyon súlyosan megsérült, és azóta sem sikerült teljesen helyreállítani. ”

Önnek mit jelent a kert?
„Ebben az életkorszakomban az újra magamra találást jelenti. Vagy az egyik részem megtalálásának felülete, vagy azon része, ahol vélelmezhetem, hogy valami olyat találok, amihez közöm van. Vágyom szeretni, amit gondozhatok - ez egy vonzalom afelé, ami korábban nem volt. Az ember és a privát tere az, ami nekem a kertet jelenti. ”

25/05/2026

Pünkösd alkalmából egyik legkedvesebb munkánkat a tihanyi Pünkosdi ligetet szeretnénk bemutatni Nektek.

A területet a bencések mindenkor szakrális céllal használták. Az egykori tihanyi vár, árok, és temetkezési hely felszámolásával jött létre később a park. Tihany szépsége a magyar művészet képviselőit is megihlette. Az Apátsághoz tartozó Pünkösdi liget korábban Csokonai Vitéz Mihály, - híres magyar költő nevét őrizte. A tervezés célja egy olyan atmoszféra megteremtése volt, amely lehetőséget ad a természet szépségének átélése mellett megérezni azt a szellemiséget, amelyet a kereszténység számára a Pünkösd misztériuma hordoz. A park tematikája szerint az erre járó egy szimbolikus úton halad, mely során átélheti, ahogy az emberiség számára a különböző hangok írásjegyekké szavakká formálódnak, sokféle nyelvvé. A „bábeli zűrzavarból” indulva juthat el Pünkösd ünnepéhez, amikor az embereknek megadatott a lehetőség egymás megértésére.

A Tihanyi Bencés Apátság és környezetének megújításán évek óta dolgozunk. Legutóbb az Apáti lépcső, Pünkösdi liget és teraszkertek kerültek átadásra. Korzenszky Richárd atya régi álma valósult meg itt, Tihany egyik leglátogatottabb helyszínén. Olyan kert várja az erre járókat, mely tudatosítja bennük a kapcsolatot anyanyelv és haza között. Itt semmi sem régi és semmi sem mai. Ebben a kertben minden kapcsolódik mindenhez, a Tihanyi félsziget és az Apátság eszmei örökségéhez. A parkban, amely a Pünkösdi liget nevet kapta, a nyitótáblákon megannyi nyelven megjelenő béke és fény szavak vezetik be az erre járót. A zöld labirintusban kőtáblákon olvashatunk nyelvről, kultúráról idézeteket. Az egyik kétirányú labirintus közepén élő fa áll, a földet az éggel, a múltat a jövővel összekötve, a másik közepén pedig egy kőkompozíció idézi meg Dürer Melankólia című metszetét. A kút, a víz forrása, mint a létezés, a szentség, a megújulás metaforája. A Pünkösdi liget szellemi tartalma és kertművészeti megfogalmazása egységben áll az apátság és a Tihanyi-félsziget örökségével.

Tájépítész tervezők: Herczeg Ágnes, Annus Dóra, Benkő Anna, Koppány Lili, Puck Melinda, Tikk Dóri, Jánosi Ervin
Grafikus művész: Horváth Nóra
Tervezés: 2020
Építés: 2022
Építész tervezők: Axis Építésziroda Kft.
Kivitelezők: STYLUS Építő és Üzemeltető Zrt.

Fotók: Darabos György

19/05/2026

Beszélgetések kertről és tájról

#3 – Kesselyák Rita
grafikusművész

„Életem egyik legnagyobb kalandja volt rájönni, hogy ha az ember megfelelően irányítjka tekintetét a dolgokra, hihetetlen világok nyílnak meg”

A művészetnek mi a feladata a mai környezeti és társadalmi krízisben?
„Az embereket meg lehet fogni a természethez köthető képi világgal, de egy hosszabb folyamat szükséges ahhoz, hogy a tudatba, a nevelésbe, a közoktatásba bevigyük ennek a gyakorlati részét.”

Vannak módszereid?
„A növényrajzok, vagy a botanikai festészet felvirágoztatására hatalmas szükség lenne Magyarországon. Másfél évtizedes kutató- és alkotómunka (magyar reneszánsz, kertművészet, botanika-történet) során ébredtem rá, hogy a magyar kultúrtörténet, táj- és kertkultúra, a művészet és botanika évszázadokon keresztül szoros szálakkal fűződött össze. A kapcsolat mára megszakadt, feledésbe veszett. Pedig a magyar táj és természeti bőség, valamint a hazai botanikai kultúrtörténet szellemi hagyatékának méltó örökösévé válhatna a kortárs botanikai művészet Magyarországon, tudományos és művészeti területek integrálását kívánó összkulturális projektek keretében.”



Porté: Csoszó Gabriella

18/05/2026

Egy zöld labirintus, ahol nem elveszted, hanem megtalálod az utad. 🌿✨ Tihanyban barangolva, fedezd fel a Bencés Apátság mellett található Pünkösdi liget csodaszép kertjét, ahol könnyű elidőzni, és közben egészen más ritmusra kapcsolni. 🧘‍♀️

Érezted már, hogy vannak helyek, ahol a múlt dala szól? Hogy vannak helyek, melyek mágnesként vonzzák a lelket? Talán kulturális, történelmi beágyazottságuk okán, talán egy gyermekkori élmény miatt, talán illatuk, látványuk, hangulatuk rímel ránk, az éppen aktuális énünkre,...

15/05/2026

Beszélgetések kertről és tájról

#2 – Ambrus Lajos
József Attila díjas író, szerkesztő, borász

Milyen hagyományai vannak Budán a szőlőtermesztésnek?
„1850-ben háromezer hektár volt a budai szőlővidék: a Sashegy, a Gellérthegy, és Kelenföld. A budai bor kiváló minőségű, elsősorban vörösbor volt, főleg kadarka, és korai elődje, a csókaszőlő. A vár tövében most hagyományos Kárpát-medencei szőlőfajtákat tervezünk ültetni, amik teremni is fognak. Összetett munka, de pont ezt szeretem a Pagonyban, hogy a lehetőségeket és a variációkat mindig alaposan végig gondolják. Ismerni kell a talajt, a támfalak esését, a vízigényt, stb. A kertészeti tudás legjavát tapasztalatból lehet leginkább megszerezni. ”

Fotók: Csoszó Gabriella
Festmények: Kesselyák Rita

14/05/2026

Gondolatok a tájépítészetről bejegyzéseinkben a Hely Művészete című könyvünkben szereplő fejezetek mondanivalóját szeretnénk Veletek megosztani.

#1 Tájépítészet, kertművészet és a művészetek kapcsolata
A művészetek története és a művelődéstörténet minden kultúrában táji összefüggésbe van beágyazódva, megértése elválaszthatatlan attól a helytől, ahol születik az alkotás, ahol kialakul egy sajátos életmód, társadalmi berendezkedés. A természet, a táj és a kert, helye, tere, kerete, témája, inspirálója az irodalomnak, az előadóművészeteknek, a képzőművészetnek.

Fotó: Darabos György