02/10/2026
Gyönyörű helyen jártunk a héten. Barátnőmék esküvőjén voltunk egy csoda helyszínen. Ahogy sétálgattunk a kertben olyan sok gondolat futott át a fejemen.
- Hogyan lehet az, hogyha van élet a kertben az zavaró?
Gondolok itt madarakra, gyíkokra, macskákra, rovarokra stb.
- Hogyan zavarhat valakit az, hogyha az év folyamán kertje megtelik évszaknak megfelelően lehullott szirmokkal, levelekkel, terméssel?
Hiszen ez is része annak a körforgásnak aminek részei vagyunk és amit természetnek hívunk.
-Hogyan lehet, hogy valaki ezeket a képeket látva még midig a pázsit-sövény komibinációban látja a kertjének jövőjét?
Értem én, hogy ahány ház annyi szokás de ahogyan végig sétáltam ezen a kialakított udvaron egyszerűn elfogott a nyugodtság, békesség, jókedv, néztem a madarakat, gyíkokat, hulló leveleket és színeződő szirmokat HANGULAT
Egyszerűen leülni és csak nézni és elmegy az idő, meginni egy kávét, nézelődni, megfigyelni.
Egy kert akkor kert szerintem ha képes vagy benne felejteni magadat és képes vagy megfeledkezni kicsit a külvilágról benne.
Nem, nem a kötelező elvégzendő munkák miatt... félreéértés ne essék.
Mondjuk ilyenre apróságokra gondolok, mint kimenni leülni a hintaágyba vagy belefeküdni a függőágyba egy könyv társasáhában egy nagy fa árnyékában és órákra eltűnni a kert árnyékában és a könyv világában.
Te hogy érzed magad a kertben? Mikor van az, hogy csak úgy benne felejted maagad?