AZ FNA és a társadalmi vállalkozások

07/11/2021

"Természetesen a kulturális termelés és a szolidáris gazdasági kezdeményezések találkozásainak sikere nem eleve elrendeltetett. Egyszerre létezik az a kockázat, hogy ezek a kezdeményezések beleragadnak a kulturális termelés világába, és nem lesznek lefelé
nyitottak, azaz csak a szövetkezet tagjai számára hoznak létre új modelleket, illetve az a rizikó is, hogy a szolidáris gazdasági formán belül újratermelődnek a meghaladni akart társadalmi gyakorlatok "

Buka Virág és Nagy Kristóf (2020) - A kultúra közjó, Fordulat 27.,

Kiss Soma Ábrahám és Szarvas Márton [pdf]„Ha frankó, akkor úgy megy, mint a zsebóra” Szövetkezetiség, csettegők és technológiai önrendelkezés

04/11/2021

"Az FNA olyan eszköz, ami átmenetileg segíthet kilábalni a Növekedés társadalmából, kiszabadulni a gazdaság vallásos imádatának szokásából, megvéd bennünket attól, hogy rettegjünk a jövőtől és rettegjünk mindenki mástól. Az FNA egy lépés a Nemnövekedés felé. A munkaviszonyokat átalakító társadalmi átmenet eszköze is, hiszen kérdéseket vet fel a termelés értelmével és a termékek felhasználásával kapcsolatban. Bevezetésével elkerülhetővé válnak az elszenvedett recesszió káros következményei, miközben közelebb jutunk a Nemnövekedés társadalmához."

Vincent Liegey, Stéphane Madelaine, Christophe Ondet és Anne-Isabelle Veillot (2013) - Jólét gazdasági növekedés nélkül
A Nemnövekedés felé Kiáltvány a Feltétel Nélküli Alapjuttatásért (FNA) Fordította: Balogh-Sárközy Zsuzsanna, Eszmélet Alapítvány, 2013.

02/11/2021

"Ha fontosnak tartjuk a munkapiacon való helytállás és a teljes foglalkoztatottság normáját, akkor nyilvánvalóan elutasítjuk az FNA koncepcióját, mivel az lehetővé teszi, hogy valaki kimaradjon a munkaerőpiacról. Ha azonban úgy látjuk, hogy a fizetett munkahelyekből nem jut mindenkinek, és a munkapiacon kívül végzett munka éppolyan értékes lehet, mint a fizetett, akkor nyugadt szívvel támogathatjuk az FNA eszméjét."

Gébert Judit - Tőzsér János (2018) - Politikai filozófiai útmutató a feltétel nélküli alapjövedelem társadalmi deliberációjához, Budapesti Könyvszemle, 2018/2-4., 184.o.

31/10/2021

"1.3. Szabaduljunk fel a munka diktatúrája alól!
Kevesebb munkával egy jobb életért

Az FNA által a munka jelenleg betöltött központi pozíciójától is megszabadulhatunk úgy, hogy az emberi élet kiteljesedésének részeként önként választott tevékenységgé alakítjuk át. Megközelítésünk szerint nem az a kérdés, hogy a férfiak és a nők egyenjogúságot élveznek-e a munka világában – főleg, ha arra gondolunk, hogy a „munka” fogalma etimológiailag a „szenvedés” szóból származik.31 Az, hogy a munka a legmeghatározóbb értékké válhatott, nyilvánvalóan a produktivista és konzumerista logika következménye, ami teljes mértékben összeegyeztethetetlen az egyén kiteljesedésével. Ma a munka világát a versengés határozza meg, és fenyegetően tornyosul fölötte a munkanélküliség réme, az új menedzsmentmódszerek fokozzák a stresszt, a produktivitás hajhászásában teljesen elveszett a közösen elvégzett munka öröme, mint ahogy a munka értelme is a munkafolyamat feldarabolásával és az egyes tevékenységek ismétlésével, a specializációval, nem is beszélve azokról az esetekről, amikor az elvégzett munka a társadalom szempontjából károssá válik."
Vincent Liegey, Stéphane Madelaine, Christophe Ondet és Anne-Isabelle Veillot - Jólét gazdasági növekedés nélkül A Nemnövekedés felé , Kiáltvány a Feltétel Nélküli Alapjuttatásért (FNA)
A fenntartható és élhető társadalomba vezető
békés, demokratikus átmenetért

31/10/2021

"Az alapjövedelem bevezetéséhez kötődő pozitív hatások Munkavégzésre gyakorolt hatás

A munkavégzésre gyakorolt hatás kapcsán kiemelt jelentőséget kap az az érv, hogy az alapjövedelem biztosítaná a szabad döntés lehetőségét a munkavállalás terén, hogy az egyén milyen munkát végezzen (minőségi aspektus), és mennyit dolgozzon (mennyiségi aspektus). Ennek alapja, hogy a szociális jogosultságot és a jövedelmet leválasztja a munkaerőpiaci részvételről (egyén piaci függőségéből felszabadul), hangsúlyozva ezzel a valódi szabadságot (Van Parijs 1992). Növekedne a rugalmasság az egyén életében a munka, a szabadidő, az oktatás és a gondoskodás lehetőségeinek beosztása között (Downes – Lansley 2018). Akár hosszabb szünet is tartható két munkavállalás között, mivel a munkavégzés kényszer jellege feloldódna (Artner 2014). A felszabadult idő társadalmilag hasznos dolgokra is felhasználható, például valamilyen közösségi tevékenység végezhető. Ezen felül az emberek bátrabban lépnének ki a számukra nem kedvező munkakörülményeket biztosító állásokból, akár annak érdekében is, hogy képezzék magukat (Montemayor 2018). Ha nagyobb biztonságot tapasztal az egyén, akkor megnövekszik kockázatvállalási hajlandósága (Peltzman-hatás) (Ford 2017)."

Oláh Eszter (2019) - Alapjövedelem – Édes bevonatú keserű pirula?
https://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201901_09.pdf

31/10/2021

"2011–2012-ben a Gallup elkészítette minden idők legrészletesebb felmérését arról, hogy a világ 142 országában mit éreznek az alkalmazottak a saját munkájukkal kapcsolatban. Az eredmények szerint a munkavállalók 87%-a nem élvezi, amit a munkahelyén csinálnia kell. Az általa létrehozott termékhez, szolgáltatáshoz érzelmileg nem kötődik, pontosan tudja, hogy az másnak termel profitot. Márpedig ha a túlórát, a hazavitt munkát, a felkészülést és a munkába való eljutást is beleszámítjuk, teljesen egyértelmű, hogy ébren töltött életünk nagyobbik részét munkahelyünk szolgálatában töltjük, mégpedig olyan feladatok végzésével, amelyeket nem szeretünk és csak kényszerből végzünk. Ha nagyon őszintén vizsgáljuk a kérdést, életünk nagy részében szükségből lemondunk arról az alapvető szabadságjogunkról, hogy ott és azt csináljuk, amit szeretnénk."
Pogátsa Zoltán - A feltétel nélküli alapjövedelem értelme és a finn kísérlet haszontalansága
https://www.eszak.org/wp-content/uploads/2019/07/%C3%89szak-3-Pog%C3%A1tsa.pdf

31/10/2021

„Azt a mai napig senki nem volt hajlandó elismerni, és senki nem is nagyon beszél róla, hogy a technológia egyszer tényleg alapjaiban formálhatja át a munkaerőpiacot, és ezzel, végső soron, kikövetelheti mind a gazdasági berendezkedésünk, mind pedig a társadalmi szerződés alapvető átalakítását.”

Martin Ford - Robotok kora 2017. HVG könyvek